Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Benedek Elek Pedagógiai Kar Erdőmérnöki Kar Faipari Mérnöki Kar Geoinformatikai Kar Közgazdaságtudományi Kar Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Bölcsészettudományi Kar (volt BDF) Természettudományi és Műszaki Kar (volt BDF) Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (volt BDF)
  Kezdőlap Bemutatkozunk     Elérhetőségek     Nemzetközi kapcsolatok     Intranet
English version  
Bemutatkozunk
Hírek, sajtószoba Rendezvénynaptár Szervezeti felépítés Telefonkönyv Pályázatok Képzések NEPTUN Hallgatóinknak Felvételizőknek Szolgáltatások Közérdekű adatok Minőségirányítás  





Elnöki köszöntő

A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja, mint a Berzsenyi Dániel Főiskola jogutódja a szombathelyi felsőoktatás 50 éves jubileumára készül. Az Országgyűlés döntése szerint 2008. január elsejétől a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem egyesülésével egy új tíz karú egyetem jött létre.

A képzési reformok mellett a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások színvonalával is igyekszünk vonzóvá tenni az intézményt.

Kedves látogatónk!

Figyelmébe ajánlom egyetemi központunk széles képzési kínálatát, mely felsorakoztatja az egyetemi BA, BSC, MA és MSC szakokat, valamint a felsőfokú szakképzéseket.

Legyen hallgatónk, és ismerje meg azt az universitas szellemet, mely a hallgatók és az oktatók egyenrangúsága által kiváló környezetet nyújt a tudás gyarapítására; ismerje meg az Alpokalja csodálatos tájait, amely már számtalan diákot kötött egy életre Vas megyéhez.

Egyetemi központunk szeretettel várja minden év decemberében a hagyományos nyílt napi rendezvényen, melyen személyesen is meggyőződhet intézményünk és szűkebb környezetünk adottságaival.

Prof. dr. Gadányi Károly
a Nyugat-magyarországi Egyetem
Savaria Egyetemi Központ elnöke, rektorhelyettes


A jogelőd intézmény névadója: Berzsenyi Dániel
(Egyházashetye, 1776 – Nikla, 1836)

Az ő versei sosem magáról a költőről beszélnek, hanem azokról az általános, egye-temes kérdésekről, melyek minden korban mindannyiunkat foglalkoztatnak: az élet értelméről és az elmúlásról.

Ma már kétségtelen, hogy Berzsenyivel új időszámítás kezdődött a magyar irodalom történetében. Az a – korábban Csokonai érzékenysége jelezte – korszak, melyben a művészi szöveg öntörvényűsége megkérdőjelezhetetlenné vált. Ez a modern vers kiindulópontja, a költészet felnőttségének, autonóm szépirodalommá válásának katartikus pillanata.

A verset immár „nem a költő írja”, hanem a vers írja önmagát. A vers immár nem-csak megszólalás, hanem hallgatás is, a csend körülírása. Nemcsak beszél, hanem szép szóval hallgat, hogy a hiány ne fájjon nagyon. A vers immár: egésszé álmodott világ.

Talán azért különösen fontos a Berzsenyi-típusú beszédmód, talán azért lehet oly fogékony a huszonegyedik század az ő kimondhatatlansággal bíbelődő kimondásai-ra, mert ez a költészet megvilágítja a posztmodern kor emberének egyik legfontosabb élményét: szabadság csakis a kiküzdött, a mégis-megteremtett belső idő tájain születhet. Amiképpen ő mondja: „A szép annyi, mint határozott szabad-ságú élet”.

 

A szombathelyi felsőoktatás története

  • 1911-ben a közoktatási kormányzat kifogásolja a Csurgói Tanítóképző működési körülményeit, s akkor vetődik fel az intézmény Nagykanizsára való telepítésének gondolata. A Vasvármegye cikkírója (1911/83. sz.) felhívja a figyelmet a szándékra, és felteszi a kérdést, hogy miért ne kerülhetne a Csurgói Tanítóképző Szombathelyre?
  • 1911-ben a kőszegi Szent Domonkos Rendi Apácazárda, amely egyéb oktatási formák mellett a középfokú szintű tanítóképzőt is működtette, kinyilvánítja az intézmény Szombathelyre költöztetésének szándékát.
  • 1921-ben – a trianoni események után – az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet királynőről elnevezett egyetemet Szombathelyre szerették volna telepíteni, de a város vezetői nem vállalták az egyetem befogadását, mely így Pécsett lelt otthonra.
  • 1928-ban a Hír című újság (aug. 4.) közli, hogy Körmenden tanítóképzőt létesítenek, mivel Szombathely városatyái félnek a kiadásoktól, és nem vállalják egy új intézmény fenntartásának költségeit.
  • 1959 szeptemberétől hároméves Felsőfokú Tanítóképző Intézet kezdi meg működését Szombathelyen a kőszegi, valamint a pápai középfokú tanítóképzők jogutódaként.
  • 1962-ben a tanítóképzés mellett megindul a népművelő–könyvtár szakos képzés is.
  • 1964-ben átadják a gyakorlóiskola épületét.
  • 1966-ban kollégiumépülettel gyarapszik az intézmény.
  • 1971-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatán matematika–testnevelés, matematika–ének-zene, matematika–orosz főiskolai tanári szakokon indul el a képzés.
  • 1972-től további szakokkal – rajz, magyar, történelem – bővül a képzési kínálat, valamint lehetőség nyílik a népművelés és a könyvtár szak tanári szakokkal való párosítására.
  • 1974-től önállóvá válik az intézmény, és évekig Szombathelyi Tanárképző Főiskola néven működik, ugyanekkor avatják fel új helyén a Bolyai János Gyakorló Általános Iskolát is.
  • 1982-ben adják át az újabb kollégiumépületet.
  • 1984-ben az intézmény felveszi a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nevet. Ekkor indul meg az új oktatási épületben a természettudományi szakos általános iskolai tanárképzés az addigi humán szakok mellett.
  • 1990-ben megkapja az intézmény a volt megyei és városi pártbizottság épületét, s a filológiai tanszékek köre bővül az angol, a francia, a német, az olasz nyelviekkel s az uralisztikaival.
  • 1991-ben az új Sportcsarnokban kap helyet a Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, ugyanebben az évben megkezdi működését az EECALL (Kelet-Európai Számítógéppel Segített Nyelvoktatási Központ). Megnyílik a Regionális Informatikai Központ.
  • 1992-ben az intézmény kialakítja intézeti rendszerét hét intézettel, s osztrák kormánytámogatással megnyílik a regionális szerepű osztrák könyvtár. Megalakul a Nyugat-Magyarországi Egyetemi Regionális Szövetség (NYERSZ), mely az integrációt készíti elő. A Bolyai János Gyakorló Általános Iskola nyolcosztályos gimnáziummal bővül.
  • 1993-ban a főiskola létrehozza a Savaria University Press alapítványi kiadót, s megalakul az Észak-Dunántúli Regionális Távoktatási Alközpont.
  • 1994-ben a BDTF kezdeményezi a Societas Scientarium Savariensis (Szombathelyi Tudományos Társaság) megalapítását. A British Council támogatásával megnyílik a regionális szerepű Angoltanári Információs Központ és Könyvtár.
  • 1995-ben a londoni Thames Valley Egyetem akkreditálja az egyetemi angolnyelv-tanári szakot. Megnyílik a SOROS USIS Amerikai Tanulmányi Információs Iroda.
  • 1996-ban az intézmény beadja 10 szak egyetemi akkreditációs kérelmét. Elindulnak a Jean Monnet-kurzusok.
  • 1997-ben lezajlik az intézmény és a szakok akkreditációja.
  • 1998-ban az intézmény két egyetemi szakkal bővül, az általános és alkalmazott, illetve a finnugor nyelvészetivel. Megnyílik az Európai Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár (EDC) a “B” épületben.
  • 1999-ben engedélyt kap az intézmény a nemzetközi tanulmányok egyetemi szak s a kommunikáció főiskolai szak indítására, és megalapítja a Gazdálkodási és Műszaki Intézetet. Ekkor készül el az Európai Dokumentációs Központ felújított épületrésze a városközpontban található Berzsenyi téren, s adja át azt szeptember 16-án Michael Lake, az Európai Unió delegációvezetője.
  • 2000. január 1-jétől az Országgyűlés döntése alapján az intézmény regionális szerepű főiskolai centrum, s neve Berzsenyi Dániel Főiskola.
  • Az elnevezés megváltoztatása a főiskola arculatváltozását is jelzi, hiszen a felvehető szakok köre nem-tanári szakokkal bővül, így közgazdasági szakkal is. Megkezdődik a “D” épület rekonstrukciója és bővítése, hogy helyet adjon az Európa Tanulmányok Központnak, s zajlik a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium bővítése is.
  • 2002. január 1-től kormányrendelet alapján megalakult a Bölcsészettudományi, a Természettudományi, valmint a Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar.
  • 2008. január 1-től az Országgyűlés döntése szerint a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem egyesülésével egy új tíz karú egyetem jött létre.