Mit-hol-hogyan : kutatásmódszertani alapok azoknak, akiknek nincs idejük tanfolyamra járni . összeáll. Frank Róza,  [közread. a] Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszék. - Szombathely : Berzsenyi Dániel Főiskola, 2001.  107 p. 

Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? Budapest : Kossuth, 2001.

Az először 1997-ben megjelent kötet átdolgozott és bővített második kiadása azokkal a kommunikációs problémákkal foglalkozik, melyekkel a felsőfokú tanulmányok és a karrierépítés folyamán a legsűrűbben találkozunk. Hogyan írjunk és beszéljünk, hogy megértsék gondolatainkat? Hogyan építsük fel tudományos dolgozatainkat, életrajzainkat, hogyan szerkesszük meg hivatalos leveleinket, pályázatainkat? Hogyan, mikor hivatkozzunk és hogyan ellenőrizzük a hivatkozásainkat? Hogyan hallgassunk, hogy másokat megértsünk? Hogyan szerkesszük meg mondatainkat, hogyan vitatkozzunk, öltözködjünk, miképp ügyeljünk gesztusainkra? Hogyan igazodjunk el a világhálón? Milyen a net etikai kódexe? Hogyan építsük fel a honlapunkat? Mit bízzunk az e-mailekre? Szabó Katalin nyelvhasználatunk jellemzőit és hibáit elemezve a stílusfejlesztés lehetőségeitől a sajtószereplés tízparancsolatáig vezeti az olvasót úgy, hogy a részletkérdések kifejtése közben is folyamatosan figyelmeztet az összefüggések, az összhatás meghatározó jelentőségére. A kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdéseire tömören választ adó, tankönyvként használható (a fejezetek végén összefoglaló feladatokkal és megoldásaikkal ellátott) mű tanárok, előadók, diákok számára nélkülözhetetlen. A kötet minden fejezete után sok személyes példát is tartalmazó jegyzeteket, hivatkozásokat és a szakirodalmat, az ajánlott olvasmányok felsorolását találjuk.

(Könyvismertető a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság adatbázisából. http://www.kello.hu)

A kézikönyv átfogó jelleggel tárgyalja a tág értelemben vett természettudományokban, köztük a műszaki, az agrár- és az orvosi tudományokban is alkalmazható kutatás és közlés módszertanát, a kutatás közben felmerülő elméleti és gyakorlati problémákat. A kötet kitűnően ötvözi a tudományos kutatást általában tárgyaló munkák és a publikálás receptjét nyújtó gyakorlati útmutatók előnyeit. Elsősorban kezdő tudományos kutatók, doktoranduszok és tudományos diákköri munkát folytató hallgatók számára készült, de haszonnal forgathatják majd a kutatással aktív kapcsolatban nem álló, ám a tudomány művelése iránt érdeklődő olvasók is.

(Könyvismertető a kiadó adatbázisából. http://www.osiriskiado.hu)

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest : Gondolat, 1991.

Katalóguscédulák, jegyzetek, bibliográfiák. Ezekről az embereknek általában könyvtárak ásító unalma és reményvesztetten átvirrasztott éjszakák jutnak eszébe. Umberto Eco, A rózsa neve megjelenése óta már nálunk is közismert író jelen könyvében arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa, talán nincs is ennél izgalmasabb a világon. Arra tanít meg, amire a legtöbb egyetem sajnos nem: hogyan kell tudományos kutatást folytatni (aminek eredménye éppenséggel szakdolgozat is lehet). Teszi ezt fergeteges humorral, egy tudománnyal eltöltött élet rengeteg tapasztalatával és a középkori kommentárok rendszerességével. Minden megtudható a szóban forgó kérdésekről: a helyes témaválasztás, a bibliográfiák összeállítása, a cédulák típusai, stiláris fogások, sőt még gépelési szabályok is. Mindez remek stílusban előadva. Eco könyve pazar mű a maga sajátos műfajában: aki ettől sem kap kedvet a tudományhoz, magára vessen!

(A Gondolat Kiadó ajánlása a kötet borítóján.)

Voit Pál: A diplomamunka-készítés módszertana. Tatabánya : TRI.mester, 2004.

Tanulmányi segédkönyvet, az önálló munkavégzéshez hasznos segítséget vehetnek kézbe a szakdolgozatírás előtt álló olvasók. A tartalmi és formai követelmények általános ismertetésén túlmenően a kötetben rendszerezve megtalálható mindaz az ismeret, ami szükséges a kutatáshoz, tájékozódáshoz és az összegyűjtött anyag megfelelő formában való közléséhez.

(Könyvismertető a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság adatbázisából. http://www.kello.hu)

Fercsik Erzsébet - Rátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Budapest : Krónika Nova, 2003.

A jegyzet a nem magyar szakos pedagógusjelöltek számára készült azzal a céllal, hogy későbbi munkájuk során részt vállalhassanak az anyanyelvi és kommunikációs nevelésben. A szerzők összefoglalják a kommunikációs alapismereteket, a nyelvi és a nyelven kívüli formákat, valamint a technikai alapokat. Az egyes témákat feldolgozó fejezetekhez megoldandó feladatok kapcsolódnak. Ábrák, fotók, grafikák és egyéb illusztrációk segítik a kommunikációval kapcsolatos - esetleg már meg is lévő - ismeretek tudatosítását, elmélyítését.

(Könyvismertető a Könyvtárellátó Közhasznú Társaság adatbázisából. http://www.kello.hu)

Évente több tízezer egyetemi és fűiskolai hallgató találkozik a diplomadolgozat (szakdolgozat) megírásának feladatával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez sokaknak nehézséget okoz, mert kutatás-módszertani alapokat csak kevés felsőoktatási intézményben tanítanak, s a tartalmi-formai követelményeket, a műfaji szabályokat sem ismerik eléggé a hallgatók. E tananyag segítséget, kapaszkodót nyújt a dolgozatíróknak abban, hogy a kezdetektől a dolgozat benyújtásáig mit tegyenek. A szerző  tanári tapasztalataira támaszkodva  leírja, miként kell hozzákezdeni a tanulmány elkészítéséhez (témaválasztás, könyvtári és számítógépes irodalomgyűjtés, jegyzetelés), hogyan kell elkészíteni az írásmű koncepcióját, vázlatát, milyen kutatási és elemzési módszereket kell alkalmazni, és tanácsot ad az írás mint alkotási folyamat néhány gyakorlati kérdésében, összefoglalja a dolgozatokkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket.

(Könyvismertető a Könyvkereső Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. adatbázisából http://www.konyvkereso.hu )

Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Budapest : Perfekt, 2004

A szerző kapaszkodót nyújt Olvasóinak ahhoz, hogy miképpen készüljenek fel tanulmányok, illetve a szakdolgozat elkészítésére (témaválasztás, irodalomgyűjtés, jegyzetelés); hogyan készítse el az írásmű koncepcióját, vázlatát; milyen kutatási és elemzési módszereket alkalmazzon. Megfogalmazza az írás néhány gyakorlati kérdését, illetve röviden összefoglalja a dolgozattal szemben leggyakrabban támasztott tartalmi és formai követelményeket.

(Könyvismertető a Könyvkereső Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. adatbázisából http://www.konyvkereso.hu )

Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest : Műszaki Kvk., 2002.

A kézikönyvet felöleli a pedagógiai kutatás minden lényeges kérdését. Hasznos segítője a vizsgára készülő egyetemi és főiskolai hallgatóknak, a diákköri dolgozatot, diplomamunkát vagy éppen doktori disszertációt készítő pedagógusjelölteknek. Nélkülözhetetlen a minőségbiztosításban, iskolaértékelésben, iskolafejlesztésben érdekelt iskolák igazgatói, vezető munkatársai, s a pedagógiai kutatásban résztvevő pedagógus kollégák számára is. Az olvasó többek között megismerkedhet a tudományos kutatás tervezésének és publikálásának lényeges kérdéseivel; a pedagógiai kísérlet, a megfigyelés, a tesztkészítés, a tartalomelemzés, az interjúkészítés és a kérdőíves kikérdezés metodikájával; a leíró és a matematikai statisztika alapvető módszereivel. A könyvet a kutatásban és a pedagógusképzésben nagy tapasztalattal rendelkező egyetemi oktatók írták.

(Könyvismertető a Könyvkereső Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. adatbázisából http://www.konyvkereso.hu )