Tájékozódás az Interneten

keresés, böngészés, szörfölés

A könyvtári katalógusok a könyvtár dokumentumait tárják fel. Egy bibliográfia készítésénél is meg lehet határozni, hogy mely dokumentumokra terjed ki a válogatás. Az Interneten megjelenő dokumentumok köre nehezen lehatárolható. Bárki elhelyezheti a saját, munkahelyi, vagy Internet szolgáltató szerverén az általa készített vagy gyűjtött dokumentumot. Ezek mennyisége nem várt ütemben növekszik. Ezért a web dokumentumok közötti eligazodás nem könnyű.

Léteznek az Interneten indexelő szolgáltatások. Többnyire reklámbevételekből és szponzorok támogatásából tartják fenn a rendszert. A szolgáltatás lényege a következő: Egy leszedő, vagy begyűjtő szoftver a hipertext csatolóin, a linkeken keresztül pásztázza a hálózatot, és begyűjti a web lapok adatait. Az indexelő program a lapok adatait adatbázisba rendezi. Ezeket az adatokat a címből, fejlécből vagy a szöveg meghatározott részéből automatikusan emeli át a rendszer. Ebben az adatbázisban kereshetünk, lekérdezhetünk a keresőgépek (search engine) segítségével.
Az adatok mennyisége meglehetősen nagy. Ezért az egyszerű és össztett (advanced search) keresés közül az utóbbit érdemes választani, és nagyon pontosan meghatározni a keresőkérdést. A találathalmaz így is nagy lesz, és sok nem megfelelő címet fog tartalmazni. A nagyon speciális téma keresésére javasolt módszer. Az indexelő szolgáltatások minősége függ az átnézett lapok mennyiségétől, a feltártság mélységétől, az adatok aktualitásától, stb. Általában minden indexelő szolgáltatás igyekszik a legjobbat nyújtani, hogy ne veszítse el népszerűségével szerzett támogatóit.

A tájékozódás másik módszere a böngészés. Ezt Internet katalógusokban, azaz directoryban tehetjük meg. Az ilyen típusú szolgáltatások kevesebb webl apot tárnak fel, de ezeket gondosan osztályozzák, meghatározzák a témáját. Ez alapján csoportosítják a címeket. A kezdő oldalon a főmenüből választhatunk. Ekkor egy szűkebb csoporthoz jutunk Két-három lépés után egy áttekinthető mennyiségű listát kapunk a keresett témájú weblapokból.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kétféle szolgáltatás - katalógus és kereső - együtt jelenik meg.

Egyre gyakoribb az egy szakterület oldalait feldolgozó portaszolgálat, ahol az adott szakterület weblapjait gyűjtik és van keresési lehetőség.

A webkeresés harmadik módja a szörfölés. A hipertext adta lehetőségeket jól kihasználva a csatolók (linkek) során át sok érdekes információt fedezhetünk fel. A keresés eredménye a weblpok szerkesztettségétől függ. Ha egy HTML dokumentum nem tartalmaz linkeket, akkor csak egy lineáris olvasást tesz lehetővé, akár a nyomtatott dokumentum. Szörfölés szempontjából ezek zsákutcák. A legtöbb honlap jó kiindulópont. Ezek tartalmazzák a hasonló intézmények és azok szolgáltatásainak linkjét. Külföldi HTML dokumentumok felfedezéséhez az adott ország honlapját célszerű megnézni.

Az Interneten elérhető dokumentumok száma egymilliárd fölött van, és számuk nem egészen egy év alatt megduplázódik. Leggyakoribb típusaik a következők:

· Szöveg – Text

Könyvtári tájékozódás és információszerzés szempontjából egyik legfontosabb típus a szöveges információ. Az Interneten bárki elhelyezheti szépirodalmi, vagy tudományos munkáját. Az elektronikus publikálásnak számos előnye van. Nem jelentkeznek a nyomtatással, kiadással járó problémák. Nem kell a példányszámot előre meghatározni. Ezek a dokumentumok a hálózatról bármikor, és a világ bármely táján letölthetők, szükség esetén kinyomtathatók. A publikációk megjelenhetnek egyedileg, személyi, vagy intézményi weblapokon. Egy részük virtuális és elektronikus könyvtárakban érhető el.

Számítógépes, azaz digitális dokumentumok gyűjteményét elektronikus könyvtárnak nevezzük. A dokumentumok éppúgy mint a hagyományos könyvtárban, tartalmi és formai jegyek alapján visszakereshetők. Tehát az elektronikus könyvtárnak is van katalógusa. A jelentősebb elektronikus könyvtár szolgáltatók weblapjai tartalmaznak olyan linkgyűjteményt, amelyek más elektronikus könyvtárak címeit gyűjtik össze, ezzel is gazdagítva a kínálatot. Ezek a dokumentumok nem képezik a könyvtár tulajdonát, nem részük a gyűjteményeknek, de elérhetők, olvashatók, tehát virtuálisan léteznek az olvasó számára.

Legjelentősebb hazai gyűjtemény az 1994 óta épülő Magyar Elektronikus Könyvtár. Általános gyűjtőkörű. Megtalálhatók benne a hazai szépirodalom klasszikusai, az idegen nyelvű magyar irodalom és a külföldi szépirodalom magyar fordításban. A szakirodalom jelentős része friss, nyomtatásban még meg sem jelent információt tartalmaz.

A dokumentumokat az olvasóterem tematikus menüje alapján találjuk meg, vagy a katalógusban cím, szerző és tárgyszó alapján kereshetünk.

Hazai folyóiratok weblapjainak címét is megtalálhatjuk tematikus, és betűrendi elrendezésben egyaránt.

· Kép – Image

Sok képi információt találunk az Interneten, ami lehet álló vagy mozgókép, animáció, térkép. Gyakori az olyan gyűjtemény, amelyben az egyes dokumentumok kereshetők szerző (festő), cím vagy téma alapján. Ilyen a Képzőművészet Magyarországon a kezdetektől a XX. század közepéig . Gyakoriak a híres múzeumok műtárgyait bemutató weblapok. Ezek természetesen nem nyújthatják azt az élményt, mint a valódi, de a www segítségével bármikor megnézhető pl. a Louvre, az Uffizi, vagy a Bécsi Kunsthistorisches Museum. (Két linkgyűjtemény, ahonnan elindulhatunk: http://www.icom.org/vlmp/ ; http://wwar.com/ . A web múzeumok válogatások a világ műkincseiből. Általában rendelkeznek keresési lehetőséggel.
Az ELTE Térkép Tudományi Tanszékének lapján (http://lazarus.elte.hu/hun/moterkep.htm) sok térképet találhatunk.

· Hang – Sound

Főként zenei hangarchívumok, vagy a rádióadók weboldaláról elérhető hanganyagok.

· Szoftver – Software

Az Interneten működő szoftvereket is találunk. Célszerű az Újabb víruskereső programokat megkeresni.

· Szolgáltatás – Service

Ide tartoznak az Internetes áruházak és banki szolgáltatások, menetrendek, időjárásjelentés, stb.A

· Adat/adatbázis – Dataset

Olyan weblapok, amelyek adatokat rendszerezve tárolnak. A Weben keresztül érjük el az adatbázist, de azon belül már a saját kereső szoftverével dolgozunk, és a találatok nem weblapok, hanem az adatbázis rekordjai. Gyakoriak a bibliográfiai adatbázisok és könyvtári katalógusok.

Sok hagyományos adatbázis szolgáltató is készített adatbázisához web kereső felületet.

· Linkgyűjtemény – Collection

A legtöbb könyvtár készít olvasói számára tájékozódáshoz szükséges linkgyűjteményt. Tudományos intézetek legtöbbször összeállítják a szakmailag fontos web lapok címét.

· Home page, nyitóoldal honlap, ottlap

Az Interneten bárki elhelyezhet web dokumentumot. Az első bemutatkozó jellegű oldal, a nyitóoldal, ahol a legfontosabb adatokat találjuk. Ilyen oldala lehet személynek, intézménynek, földrajzi egységnek, vagy akár rendezvénynek is.

· Interaktív források

Párbeszédes források, mint pl. a csevegés (chat), játék (games), interaktív multimédia (oktatóprogram, nyelvoktató program)

· Virtuális valóság – Virtual reality

Léteznek élő közvetítések, műhold felvételek. Rádióállomások valós idejű adásait lehet hallgatni.

Könyvtári tájékozódás szempontjából természetesen nem minden dokumentum típus egyformán fontos. Az adatbázisoknak, elektronikus könyvtáraknak fontosabb a szerepük, mint a csevegésnek.

Szakirodalmi információk az interneten

A tanuláshoz, kutatáshoz szükséges információk jelentős része ma még csak nyomtatott formátumban érhető el. Ezek felkutatásához az interneten elérhető katalógusok, bibliográfiák nyújtanak segítséget. A szakirodalmi információszolgáltatás keretében teljes szöveggel elérhető tanulmányok egy része olyan formátumban jelenik meg, ami nem teszi lehetővé a szöveg szavaira való keresést.