A könyvtári katalógus két kérdésre ad választ. Adott dokumentum meg van-e a könyvtárban, és ha igen, akkor azon belül hol?
A könyvtárakban a dokumentumok elhelyezését az igények, és még inkább a lehetőségek határozzák meg. Leggyakoribb, és az olvasó számára legcélszerűbb a szabadpolcos elrendezés. Sok könyvtár kénytelen a dokumentumok kisebb vagy nagyobb részét zárt, esetleg külső raktárban elhelyezni. Előfordulhatnak különgyűjtemények: hagyaték, kézirattár stb. Az egyes dokumentumtípusokat is célszerű külön tárolni. Felsőoktatási könyvtárakban letéti kézikönyvtárak vannak az egyes tanszékeken.
Tehát az olvasónak meg kell tudni, hogy melyik részlegben, helyiségben, adott esetben, melyik épületben található a dokumentum? Azon belül melyik polcon? Mi a dokumentumok sorrendje?
A hazai könyvtárak többsége a szabadpolcos elrendezésnél az ETO szakrendet követi. Eszerint a szépirodalmi műveket a szerzők betűrendjében, szerző hiányában vagy sok szerző esetén a cím kezdőbetűje alapján tárolja. A szakirodalom az ETO osztályai szerint, azon belül szerző vagy cím betűrendje alapján.
Hiába ismerjük ezt az elvet, a tájékozódás mégsem egyszerű. Egy ókori szerző, pl. Platon művei a szépirodalom, vagy a szakirodalom között találhatók? Egy városról készült fotóalbum lehet a honismereti, a fotóművészeti, vagy az utikönyvek között is. Az Aranybullát kereshetjük Magyarország története vagy a jogtudomány irodalma között is. Máshol van a helye a társadalomföldrajz, és máshol a természetföldrajz könyveknek. Tehát nem mindig egyértelmű, hogy melyik polchoz kell menni. Még a dokumentum típusa sem mindig egyértelmű. A Corpus Juris a nyomtatott vagy az elektronikus dokumentumok között van?
Mindebből látszik, hogy a katalógus több egyszerű jegyzéknél. A katalógus teszi lehetővé, hogy a dokumentumot több szempont alapján visszakeressük.
A könyvekről először a könyv adatait írják le a könyvtárosok. Ezek többnyire a könyv címlapján és annak hátoldalán megtalálhatók. (Ha mégsem, akkor a könyvtáros dolga, hogy kiderítse.) Ezek a könyv címe, alcíme, eredeti nyelvű címe, sorozati címe, szerzők, fordítók, illusztrátorok és más fontos közreműködők, a kiadás éve, helye, a kiadó neve és a terjedelmi adatok. Az ISBN szám egy nemzetközi azonosítószám, olyan, mint a személyi szám. Kifejezi az országot és a kiadót. Ezeket összefoglalóan formai jegyeknek nevezzük. E jegyek alapján épül a betűrendes leíró katalógus. A könyvről annyi cédula készül, ahány fontos elemet tartalmaz a leírás. A könyvtárak katalógusépítési szokásai az igények függvényében eltérhetnek egymástól. Egyes könyvtárak csak a szerző nevéhez tesznek cédulát, más könyvtárakban fontos a fordító vagy illusztrátor is.
Ezután a tartalmi jegyeket írjuk le. Ritka kivételtől eltekintve ez nem szerepel a könyvön. A könyvtárosnak kell megállapítani mi a könyv témája, miről szól? Ezt szakjelzettel, vagy tárgyszóval tudjuk kifejezni.
A hazai könyvtárak nagy része a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás szakjelzeteit alkalmazza. Az ETO számjegyekkel fejezi ki az emberi tudás fogalmait. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák Korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. Előnye, hogy a felépítése hierarchikus. Szemléletes a fogalmak közötti összefüggés. Kereséskor tudunk alá és fölérendelt kifejezéseket keresni. Az ETO az ismereteket tíz főosztályba sorolja.
0 Általános művek
1 Filozófia
2 Vallás
3 Társadalomtudományok
4 (jelenleg betöltetlen)
5 Természettudományok
6 Alkalmazott tudományok
7 Művészetek, sport
8 Nyelv és irodalom
9 Történelem, földrajz
A főosztályok további tíz osztályt, az osztályok további tíz alosztályt tartalmaznak.
5 Természettudomány
51 Matematika
52 Csillagászat, asztrofizika
53 Fizika
54 Kémia, ásványtan
55 Földtudományok, geológia
56 Őslénytan
57 Biológia
58 Botanika, növénytan
59 Zoológia Állattan
A tudományág jellegzetességének megfelelően egy számjegy hozzáadásával további felosztásra van mód.
5 Természettudományok
58 Botanika, növénytan
581 Általános növénytan
581.1 Növényfiziológia
581.14 Fejlődés
581.141 Magképződés
Az ETO szakjelzetek további alosztásokat tartalmaznak. Ezek olyan közös tulajdonságokat jelentenek, amelyek valamennyi tudományágra vonatkozhatnak, mint például a földrajzi, nyelvi, idő alosztás. A fogalmak és számuk megfeleltetését két kötetes ETO táblázat tartalmazza. Az első a táblázatok, a második a betűrendes mutató. A szakkatalógus közelében általában megtalálható. Az ETO szakkatalógusban a cédulák a számok növekvő sorrendjében helyezkednek el. A katalóguskartonok csoportjai között osztólapokat találunk Ezen a szakjelzetek mellé rendelt szöveg tájékoztat arról, hogy milyen témájú könyvek találhatók mögöttük.
A BDF könyvtárában a szakkatalógusnak része a betűrendes mutató. A hierarchia logikája és a betűrendes mutatók alapján meg tudjuk határozni a keresendő fogalom szakjelzetét.
Az ETO mellett léteznek természetes nyelvi tartalmi feltáró rendszerek. Ilyen a szabad és kötött tárgyszó, valamint a tezaurusz.
A kötött tárgyszó rendszer egy előre megszerkesztett fogalomrendszer. A szinonimák közül előre eldöntik, melyiket használják. Meghatározott mélységig bontják az egyes tudományágak fogalmait. Például ha a tárgyszó rendszerben nem szerepel a Bolyai-geometria, akkor a nem-euklideszi geometriák a tárgyszó.
A szabad tárgyszó rendszerben bármilyen, eddig nem szereplő fogalmat alkalmazhatunk a dokumentum tartalmának leírására. Valamennyi szabályozásra itt is szükség van. Nem célszerű az integrálás tárgyszót alkalmazni, ha már létezik az integrálszámítás tárgyszavunk.
A tezaurusz egy kötött tárgyszó rendszer, ahol az egyes elemek, deszkriptorok tartalmazzák a fogalom kapcsolatait is: szinonima, fölérendelt fogalom, alárendelt fogalom, rész és egész fogalom. A deszkriptorok kapcsolatait az adatbázis kereső programok ki tudják aknázni. Megfelelő parancsra képesek a szűkebb vagy tágabb fogalomra keresni. Általában szakbibliográfiákban alkalmazzák.
A tárgyszó katalógus is betűrendes katalógus. Itt a tárgyszavak betűrendjében találjuk meg a katalógus cédulákat. A hierarchikus feltáró rendszerrel szemben itt a tartalmi összefüggés nem látható. Az Ábrázoló geometria az Állattan közelében van, viszont a rovartan több fiókkal odébb az R betűnél.
Az Institut of Scientific Information a tartalmi feltáráshoz az idézettséget is felhasználja. Az a tény, hogy ki kire hivatkozik, az nagyon jellemző, és alkalmas egy adott téma irodalmának felkutatására. Ezenkívül ki lehet mutatni, hagy melyik folyóiratok tartalmazzák a legtöbbet idézett tanulmányokat.. Ezt nevezik a folyóirat Impact faktorának. Ez egy kuriózum, nem minden tudományágban alkalmazható.
A tartalmi és formai ismérvek mellett a katalógustétel tartalmazza a könyv raktári jelzetét. A raktári jelzet mutatja meg a könyv helyét a polcon. Szabadpolcos elrendezés esetén általában a következőképpen alakul:
Szépirodalmi munka esetén egysoros a jelzet. A szerző vagy cím első betűje és egy kétjegyű szám, ami a betűn belüli sorrendet mutatja. Pl: A római költők antológiájának R 80, Ady Endre munkáinak A 25 a raktári jelzete.
A szakirodalmi művek rajtári jelzete kétsoros. A felső sor az ETO szakjelzet alapján megállapított háromjegyű szám. (Vannak kivételek. A 943.9 esetében négy számjegyet kell figyelembe venni, hogy Magyarország története elkülönüljön a 943-ban található közép-európai államok történetétől.) Az alsó sor ezen a háromjegyű számon belüli betűrendi jelzés.
Ahol zárt raktár működik, ott a raktári jelzet a fentiektől eltérő is lehet. Ebben az esetben még fontosabb, hogy megnézzük a katalógust, és a kérőlapra a raktári jelzetet felírjuk.
Példa egy katalógus tételre:
|
OLVASÓTEREM 720 A világ természeti csodái és kultúrkincsei. – [Pécs] :
Alexandra, [1997]- . – 30 cm. – (Az UNESCO világöröksége) 72(100) Európa – Nyugat-Európa-Útleírások |
A fenti példában a műnek három szakjelzete is van. Az első az építészetet (72), a második a természetvédelmi területet (502.4), a harmadik a művelődéstörténetet (930.85) jelenti. A (100) az egyetemes földrajzi vonatkozást jelenti. A könyvtáros az építészetet találta legjellemzőbbnek, ezért az első szám alapján képezte a raktári jelzetet. A mű több szerző műve, ezért a cím határozza meg a jelzet második sorát.
A könyv tehát egy helyen, az olvasóteremben, a 720-as polcon, azon belül a V betűnél a 87-es számúak között. A katalógusban mindhárom szakjelzetnél, cím és sorozati címnél, valamint a szerzők, és közreműködők nevénél is megtalálja az olvasó.
A betűrendes katalógusban a cédulák rendezése a könyvtári ábécé szerint történik. Ez nem tartalmazza a hosszú magánhangzókat. A kettős mássalhangzókat két külön betűként kezeli. A szóköz megelőz minden betűt.
Babos István
Bábosik István
Babus Antal
Bach Melitta
Bachát László
Csanak Dóra
Czine Mihály
Számítógépes katalógus egységei a rekordok. Minden műről készül egy bibliográfiai rekord. Ez tartalmazza a dokumentum formai és tartalmi jegyeit. Minden adatelem önálló mezője a rekordnak. A mezők tartalmából épülnek fel a rendezett kereső listák. Ezenkívül egy mű minden példányáról készül példányrekord, ami megmutatja, hogy az adott példány a könyvtár melyik egységében található valamint a kölcsönzési információkat.
Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése: számítógépes hálózaton, bárki számára közvetlenül elérhető katalógus. Általában telnet program segítségével tudjuk elérni, de egyre gyakoribb a web felületen elérhető katalógus is. A szoftverfejlesztők gondoltak a hálózati lehetőségek kiaknázására.
A hazai könyvtárak honlap és katalógus listáját egyéb könyvtári szolgáltatások listájával és címével együtt a HUNOPAC nevű veblapon érhetjük el. Két címen érhető el:
http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm
http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/opac.html
A weblap tartalomjegyzéke:
A külföldi könyvtárak OPAC-jainak címét a http://www.lights.com/webcats/geographic.html weblap tartalmazza.
A hálózaton elérhető katalógusnak több előnye is van a hagyományos cédula katalógussal szemben.
- Használata időben nem korlátozott A könyvtár
bezárása után is elérhető.
- Az OPAC térben sem lehatárolt.
Távoli könyvtárból vagy akár az otthoni gépről is elérhető. Az
olvasó több könyvtár katalógusát is megnézheti, és eldöntheti, melyik könyvtárba
érdemes elmenni.
- Olyan könyvtárban, ahol az egyes részlegek
más-más épületben működnek, ott a hagyományos katalógus már nem felel meg sem az
olvasói, sem a szakmai követelményeknek.
- A legtöbb könyvtárban a számítógépes katalogizálásra való áttéréskor több
újítást is bevezettek. Például az ETO szerinti tartalmi feltárás mellett vagy
helyett természetes nyelvi, azaz tárgyszavas feltárást is alkalmaznak.
- Szintén a számítógépes feltárás teszi lehetővé,
hogy egy könyvről az eddigieknél több adatot
is nyilvántartsunk, és kereshetővé tegyünk.
Például a BDF könyvtárában a gyűjteményes munkákat, tanulmányköteteket,
antológiákat analitikusan is feltárjuk. A részegységek címét és szerzőjét is
lehet keresni. Visszakereshető a mű kiadó neve és székhelye alapján is. A
címek, szerzők, és tárgyszavak szavanként is kereshetők.
A találat halmazt lehet szűkíteni a mű nyelve
és kiadási év alapján is.
A számítógépes katalógusban a betűrendezésre többféle lehetőséget kínálnak fel a szoftverek. A keresőlisták rendezésénél a cédula katalógusnál megszokott könyvtári ábécét alkalmazzák legtöbben. A BDT Könyvtárában a konkrét rákeresésnél az ékezetes betűk helyett lehet az ékezet nélküli párjukat használni. Pl. Petofi == Petőfi. Ez nem mindenütt van így. A keresőkérdés megfogalmazása előtt tájékozódni kell. Egyes külföldi adatbázisok nem is tudják kezelni a magyar ékezetes magánhangzókat.
A számítógépes katalógus építés az 1990-es években vált széleskörűvé a hazai könyvtárakban. A régi könyvállomány feltárása még nem történt meg mindenütt. Ezért mindig nézzük meg a cédula katalógust is!
©:Farkas Éva
2008.11.11.