Bármely könyvtárba iratkozunk be, közvetett módon igénybe vesszük a teljes magyar könyvtári hálózat szolgáltatásait is. Használjuk a nemzeti és a szakkönyvtárak bibliográfiáit, lelőhely jegyzékeit és egyéb központi szolgáltatásait, a megyei és egyéb települési könyvtárak helytörténeti bibliográfiáit. Könyvtárközi kölcsönzés, vagy másolatkérés útján bármely könyvtárban lévő dokumentumhoz hozzájuthatunk.

Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár alapjait 1802-ben Széchényi Ferenc rakta le, amikor jelentős gyűjteményét a nemzetnek adományozta. A könyvtár gyűjti a Magyarországon keletkezett és a külföldön megjelent magyar vonatkozású (hungarika)dokumentumokat, teljességre törekvően. Ennek alapján tájékoztatást nyújt a magyarországi irodalomról és a hungarika irodalomról. A nemzeti könyvtár adja közre a Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszeresen megjelenő füzeteit, és a Magyar Könyvészetet. A hazai könyvtárak bejelentik külföldi könyv és folyóirat vásárlásaikat. Ezen adatok feldolgozásával készül a központi lelőhelyjegyzék Külföldi könyvek gyarapodási jegyzéke és a Nemzeti Periodika Adatbázis. Az Időszaki Kiadványok Bibliográfiája a Magyarországon megjelent folyóiratok, hírlapok, évkönyvek adatbázisa. A nemzeti könyvtár koordinálja a hazai könyvtárak külföldre irányuló könyvtárközi kéréseit. Adatbázisai Interneten és CD-ROM-on is elérhetők.

A szakkönyvtárak egy adott szakterület irodalmát gyűjtik és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Az országos szakkönyvtárak nagyobb átfogó szakterület hazai szakirodalmát a teljesség igényével, a külföldi szakirodalmat válogatva gyűjtik. Országos szakkönyvtárakban készülnek a szakterület hazai és külföldi szakirodalmát regisztráló szakbibliográfiák. Egy részük ma már elektronikus dokumentum formájában jelenik meg. Olykor a kettő párhuzamosan él egymás mellett. Gyakran a külföldi szakirodalomról a bibliográfiai adatokon túl szemléket, referátumokat is készítetnek. Ezek a szolgáltatások legtöbbször elérhetők a könyvtár honlapjáról. Néhány példa a szakkönyvtárakra: Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár, Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Orvostudományi Könyvtár.

Kutatóintézetek, termelő egységek, cégek is tartanak fenn szakkönyvtárat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak.

A felsőoktatási könyvtárak feladata az intézményben folyó oktató és tudományos kutatómunka szakirodalmi ellátása. Gyűjtőköre alkalmazkodik az egyetemen, vagy főiskolán oktatott tudományágakhoz, szakterületekhez. Legnagyobb jelentőségű és legnagyobb múlttal rendelkező az Egyetemi Könyvtár.

Az iskolai könyvtár az általános és középiskolák könyvtára. Gyűjtőkörét az ott folyó oktató-nevelő munka és az iskolai tananyag határozza meg. Feladatuk közé tartozik az alapvető könyvtárhasználati ismeretek oktatása.

A közművelődési könyvtár általános gyűjtőkörű, többnyire önkormányzati könyvtár. Célja a helyi lakosok, vagy azok egy csoportja általános műveltségének emelése. A megyei könyvtárak szakmai módszertani funkciót látnak el a megyében. A települések könyvtárai jelentős helytörténeti gyűjtő és feltáró tevékenységet is végeznek. Pl. Berzsenyi Dániel Megyei és Városi Könyvtár

A történelmi egyházak jelentős szerepet játszottak tudomány, és oktatás területén a középkor óta. Ezért az egyházi könyvtárak gyűjteményei muzeális értékűek. Pl. A Pannonhalmi Főapátság Könyvtára.

A magánkönyvtárak között is volt muzeális értékű gyűjtemény. Egy részük sajnos elkallódott. Széchényi Ferenc gyűjteménye a nemzeti könyvtárunk, Teleki József gyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Festetics Györgyé pedig a Helikon Könyvtár létrejöttét alapozta meg.

Egyes könyvtárak több típusba is besorolhatók. A Magyar Testnevelési Egyetem felsőoktatási könyvtár és egyben a testnevelés testkultúra sport országos szakkönyvtára is. De ide sorolható a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, és a gyógypedagógiai főiskola könyvtára is. Muzeális értékű gyűjteménnyel rendelkezhet egyház, iskola vagy magánszemély is.

Nem minden könyvtár nyilvános. Az iskolai könyvtárak csak az adott oktatási intézmény dolgozóit és diákjait látják el. Sok muzeális értékű könyvtárat megtekinthetnek a látogatók, de a szolgáltatásait csak külön engedéllyel a kutatók vehetik igénybe. A nem nyilvános könyvtárak dokumentumai indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzés vagy másolatszolgáltatás útján érhetők el.

A hazai könyvtárak listáját és címét a Könyvtári Minerva c. könyv tartalmazza. A könyvtárak honlapjait a HUNOPAC weblapról érjük el. http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm

©:Farkas Éva

2008.09.04.